Quartett teszt (15-20. terhességi hét)
A Quartett-teszt a Down-kór kiszűrésének leghatékonyabb módszere a várandósság 15-20. hetében. A Teszt, a második trimeszterben (optimálisan a 15. vagy a 16. héten), az anyai vérben négy jelzőt vizsgálva, határozza meg a rendellenesség előfordulásának kockázatát.
A Quartett-teszt, a Down-kórral sújtott terhességek átlagosan 76%-át szűri ki, ha 1:250 vagy a feletti kockázat esetén pozitívnak minősítjük a szűrővizsgálat eredményét és a magzati kromoszómavizsgálat elvégzésre kerül. E határérték alkalmazása mellett a várandósok mintegy 5%-nál pozitív eredmény várható.
A Quartett-teszt elvégzésének módja
A vizsgálat a várandósság második trimeszterében végezhető. A betöltött 15. és 20. hét között - optimálisan a 16. héten történik az anyai vérvétel. Az anyai vérben az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen oestriol, az inhibin-A (inhibin), és a human chorionic gonadotrophin szabad ß-egységének (free ßhCG) szintje kerül meghatározásra.
A Quartett-teszt eredmények kidolgozása
A szűrővizsgálat két csoportra osztja a vizsgált várandósokat. Amennyiben a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására, a vizsgálat eredménye pozitívként kerül meghatározásra. Azoknál a várandósoknál, akiknél alacsony a kockázat, negatív a szűrővizsgálat eredménye.
Negatív eredmény
A szűrővizsgálat eredménye negatív, ha a kockázat a Down-kór (egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenesség), illetve az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására alacsony.
A szűrővizsgálat a rendellenesség jelenlétét kizárni nem tudja.
Pozitív eredmény
A vizsgálat eredménye pozitív, ha a kockázat magas a Down-kór vagy az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására.
Pozitív eredmény a Down-kórra
A vizsgálat eredménye akkor pozitív, ha a kockázat magas a Down-kór előfordulására, az anyai életkor és az anyai vérben vizsgált négy jelző értékelésével.
Amikor a Quartett-tesztnél az 1:250 (0,4%) vagy annál magasabb kockázatot pozitív eredménynek minősítjük és a kiszűrtek - a Tesztet elvégzők várhatóan 5 %-a - körében megtörténik a magzati kromoszómavizsgálat, a Quartett-teszt, a Down-kórral sújtott terhességek 76%-át tudja kiszűrni.
Pozitív eredmény az idegcsőzáródási rendellenességre
Amennyiben az AFP szintje két és félszerese a normális mediánértéknek (2,5 MoM), vagy annál magasabb, a szűrővizsgálat eredménye pozitívnak minősül, az adott terhességben emelkedettebb kockázattal számolunk a koponyahiány illetve a nyitott gerinc előfordulására. Ezzel a módszerrel az idegcsőzáródási rendellenességek több mint 86%-a kiszűrhető. (Az emelkedettebb AFP szint esetén korábban javasolták az amniocentesis révén nyert magzatvíz mintán az AFP szint mérését, így tisztázva azt, hogy az eltérés a magzatból ered-e. Azonban ez a megállapítás nem ad diagnózist a rendellenesség esetleges jelenlétére, hiszen az idegcsőzáródási rendellenesség egyértelmű laboratóriumi kimutatására nincs lehetőség. Ezért manapság, az ultrahang-diagnosztika jelentős minőségi fejlődésével az alapos, irányzott ultrahang-vizsgálat alkalmazása került előtérbe, az ilyen típusú rendellenesség külső jegyeinek vizsgálatára.)
Mi a teendő pozitív eredmény esetén?
Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, mert a kockázat magas a Down-kór vagy más számbeli kromoszóma rendellenesség előfordulására, a magzati kromoszómavizsgálat elvégzése javasolt.
A számbeli kromoszóma rendellenességek, mint például a Down-kór esetében a 21-es kromoszóma többletének kimutatására alapvetően két módszer áll rendelkezésre.
A terhesség 12-16. hetében magzat burokboholy mintavételezéssel (chorion biopsia – CVS), a 16-20. terhességi hétben magzatvíz mintavételezéssel (amniocentesis – GAC) végezhető magzati sejt gyűjtése révén elvégezhető a hagyományos kromoszómavizsgálat, amely átfogó képet ad a magzat kromoszóma állományáról. Az alkalmazott mintavételezési eljárások (CVS vagy GAC) azonban legalább 1%-os vetélési kockázatot hordoznak magukban.
Az új, molekuláris genetikai módszeren alapuló vizsgálat az anyai vérben keringő szabad magzati DNS szakaszok vizsgálatán alapszik. A Down-kóros (21-es triszómiás), Edwards kóros (18-as triszómiás) vagy Patau-kóros (13-as triszómiás) magzat extra mennyiségű, a 21-es vagy 18-as, vagy 13-as kromoszómát reprezentáló szabad DNS-t bocsát az anya vérébe, amely ezzel az új módszerrel rendkívül jó hatékonysággal kimutatható.
A nem-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó PrenaTest® jó alternatívája az invazív vizsgálati módszereknek, a magzati számbeli kromoszóma rendellenességek azonosítására.
A PrenaTest® vizsgálattal a születendő gyermek nemét is meg lehet állapítani.
A PrenaTest® az egyetlen európai akkreditációval és CE jelzéssel rendelkező vizsgálat, mely kockázatmentesen, a magzatot nem veszélyeztetve, anyai vérvétellel, közel 100 %-os biztonsággal képes kimutatni a Down-kór és egyéb más genetikai rendellenességeket.
További részletek: www.prenatest.hu
Információs vonal: +36 20 518 1810
Ha a szűrővizsgálat eredménye azért pozitív, mert az idegcsőzáródási rendellenesség kockázata magas, alapos, célirányos ultrahang-vizsgálat elvégeztetése javasolt a 18-20. terhességi hétben.
A vizsgálat hatékonysága
A vizsgálat találati aránya (DR)
A rendellenességgel sújtott terhességek azon százaléka, ahol a szűrővizsgálat eredménye pozitív - átlagosan 76% a Down-kórra, 86% a nyitott gerincre és közel 100% a koponyahiányra.
Az álpozitivitás aránya (FPR)
A rendellenességgel nem sújtott terhességek azon százaléka, ahol a szűrővizsgálat eredménye pozitív. Amennyiben a Quartett-teszt álpozitivitás arányát 5%-on rögzítjük a Down-kórra, és az 1:250 vagy a feletti kockázatot minősítjük pozitívnak, az átlagos találati arány 76%. Annak valószínűsége, hogy a szűrővizsgálat pozitívitása esetén, a magzati kromoszómavizsgálat valóban rendellenességet igazol (OAPR) 1:30. Az idegcsőzáródási rendellenesség esetében az álpozitívitás aránya kb. 1%. E rendellenesség esetén az OAPR 1:20.
Az anyai életkor szerepe a vizsgálati eredmény értékelésében
Előrehaladottabb korú várandósoknál gyakoribb a pozitív eredmény, mivel az anyai életkorral nő a Down-kór előfordulásának kockázata.
A Down-kór kialakulásának kockázata az anyai életkor függvényében.
A szűrővizsgálatban értékelt jelzők
A Down-kórral sújtott terhességek esetében, a második trimeszterben (15-20. terhességi hét között);
- az anyai vérben mért AFP- és oestriol-szintek általában alacsonyabbak (kb. háromnegyede a rendellenességgel nem sújtott terhességekének),
- az inhibin- és szabad ß-hCG-szintek általában magasabbak (a duplája a rendellenességgel nem sújtott terhességekének).
Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja változik a terhességi korral. Az AFP és az oestriol növekszik, a szabad ß-hCG csökken, az inhibin pedig csökken a 17. hét előtt és növekszik a 17. hét után. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetőek legyenek, a jelzők az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerülnek kifejezésre.
A jelzők eredményének hatása a down-kór kockázatának alakulására
A grafikonok a rendellenességgel sújtott, illetve nem sújtott terhességek eloszlását mutatják a különböző jelzők (markerek) értékeinek tükrében. A két görbe metszéspontja az érték, ahol a Down-kór előfordulásának kockázata megfelel a népességre vetített átlagos előfordulási értéknek. A grafikonokat megfigyelve látható, hogy ha az AFP- és az oestriol-értékek 0,84 MoM alatt, az inhibin- és a szabad ß-hCG-értékek 1,3 MoM, illetve 1,6 MoM felett vannak, a Down-kór kockázatának emelkedését, míg az értékek ellentétes irányban való elhelyezkedése a kockázat csökkenését jelenti.
A szűrővizsgálat eredményét befolyásoló tényezők
Terhesség kora
A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a markerek MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahang-vizsgálat szükséges.
Anyai testsúly és etnikai csoport
A vérmarkerek szintje általában alacsonyabb a nagyobb testsúlyú, míg emelkedettebb az alacsonyabb testsúlyú nők esetében. Az AFP és a szabad ß-hCG értékei általában magasabbak az afrikai eredetű asszonyoknál, mint az európaiaknál.
Ikerterhesség és inzulinfüggő cukorbetegség
Az AFP, az oestriol, az inhibin és a szabad ß-hCG emelkedettebbek ikerterhességeknél. Az AFP-szint általában alacsonyabb (kb. 16%-kal), míg az oestriol- és az inhibin-értékek kismértékben alacsonyabbak (6, illetve 12%-kal) az inzulinfüggő cukorbeteg várandósoknál.
Dohányzás
A szabad ß-hCG 20%-kal emelkedett dohányzó várandósok esetében.
IVF+ET
A szabad ß-hCG 10%-kal emelkedett asszisztált úton fogant terhességek esetében.